Mindenki tudta, hogy nagy dolgokat fog véghez vinni. Mindenki, kivéve őt… - Németh György – Szétesett álmok (Kép: Johan Gudmundsen-Holmgreen (Danish, 1858-1912) - Læsende Lille Pige (A Little Girl Reading), 1900))

Minél kevesebbet tudsz rólam, annál jobb… - Szigeti Németh György – Kő és tollpihe

Péter a korábbi barátnőire gondolt. Meg a kínos pillanatokra, amikor rájött, hogy kedvesek voltak vele. Mert akartak valamit… - Németh György: Révházi Péter (RP) története

Egy csípős januári reggelen a Munkaügyi Központ (a továbbiakban: hivatal) ajtaján belépve, a nagy tömeg meglep. A kormányzati kommunikációban a munkanélküliség csökken, úgymond kezelt probléma. Az januári időpontot, az előző év decemberben egy – hivatali léptékkel mérve – rövid és egyszerű eljárás után kaptam. A szürke, fagyos január, nem hivatali ügyintézésre való idő, nagykabát, sál, kesztyű (az ügyfeleknek vagy a kezükben a ruhatár, vagy izzadnak) jobb lenne az ilyesmit tavasszal, talán kora nyáron intézni. De helyzet most van. Nincs állás. Szorgalmas, korán kelő, feladatot kereső és megoldóként, próbálok kalandot fabrikálni ebből a helyzetből. Óvatosan várom, hogy az ügyintézőhöz kerüljek és gyorsan átessek ezen az egészen. A tömegben sokféle arc, mind fáradt, néhány ravasz mosolyú, de a többség unott, egy néhányan a panoptikumban is megállnák a helyüket. A sorszámom felvillan, és amíg az ügyintézőhöz érek, átfut bennem: a hivatalokat nem szeretem, nagy rendszerek, és mint ilyenek már leírták az embert, csak személytelen közönnyel aktázzák őket. Hamar meglepetés ér, az ügyemet gyorsan elintézik, és mint ügyfelet méltóságteljesen kezelnek. Mi történt? Lehet, hogy a hivatal megváltozott? Vagy egyszerűen ahhoz, hogy ilyen kalandot megéljünk, csak az a kedvező pillanat kell, hogy a hivatal és az ügyfél szinkronba kerüljön. - Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései

Nem szeretek utazni, de a tenger az más. A tengertől hazatérve még napokig a hullámok, a sós víz, a parti homok és a sziklák járnak a fejemben. A legerősebb emlékek a hajnali és a késő délutáni fürdőzések a tengerben. A színes-titokzatos tükröződések és árnyékok fényjátékai fürdés közben, ezt csak a tenger tudja. A tengeri táj e kellékeit hiába keresnénk máshol. A móló, a ringatózó jachtok az éttermek-étlapok minden a tengerről szól, ez nagy öröm és nagy küzdelem. A tengerparti emberek életkedvvel telítve kedvesek, kicsit nagyképűek, de nyugodtak, mert tudják – ha egyszer úgy alakul – a legvégén úgyis a tenger győz… - Németh György – Egy tanár feljegyzései

Hiába nézel, én mindig főszereplő leszek az életedben… - Németh György – Különféle dallamok

Ezernyi kár, hogy soha nem mondja meg, mit érez… - Németh György – Dühös csend

Rád nézek, és szeretlek. Ugyanakkor rettegéssel tölt el és megrémít, hogy mi mindent megtennék érted… - Németh György – Elszalasztott szenvedélyek

A törött tükrök töredékei mindig a szépség reflexióit mutatják… - Németh György – Szétesett álmok

Ha szeretsz valakit az egész szíveddel, akár csak egy embert is, akkor az életben üdvözülsz. Még akkor is, ha nem tudsz együtt lenni vele… - Németh György – Dühöngő tenger