…kezembe akadt verseskötetből elolvastam véletlenszerűen néhány verset. Azután egyre többet és többet. A versek valahogy kezdtek átformálni. Átjárt tőlük a meleg, mint a jóféle töményital néhány kortyától. Meg enyhítették a sorozatnézések közben összeszedett értelmetlen feszültségeket is. A verseskötetek elfogytak. Aztán elkezdtem prózát olvasni, amit a gimnáziumban kellett volna… Akkor úgy éreztem, az olvasás a legjobb dolog az életemben… – Szigeti Németh György: Révházi Péter (RP) története (szingy gallery)
